Szakmai ellenőrzés és törvényességi vizsgálatok
Az elfogadott Nemzeti Köznevelési törvényben a szakmai és törvényességi ellenőrzéseknek az elkövetkező időben az oktatásirányítás sokkal nagyobb szerepet kíván szánni. Tulajdonképpen az oktatás szereplői leginkább ebben a témában értettek egyet az előzetes véleményközlésekben.Persze az még a jövő titka, hogy az ellenőrzések, és vizsgálatok megvalósítása milyen feltételekkel, és leginkább szereplőkkel fog megvalósulni. Még emlékszünk valamennyien az úgynevezett átfogó vizsgálatokra, amelyek 1986 - ig működtek, és nagyon rossz véleményt fogalmaznak meg róla azok a pedagógusok, és vezetők, akik részesei voltak ezeknek a vizsgálatoknak. Bizony a politikai szándék és érdek ezeken a vizsgálatokon nagyon erős szerepet kapott, és szinte előre eldöntött értékelő minősítések voltak a jellemzőek, mintsem a szakmai és törvényességi ellenőrzés objektivitásai. Talán úgy kéne összegezni, hogy a talált hiányosságokat általában attól függően szerepeltették az ellenőrzők a jegyzőkönyvekben, hogy melyik intézményről és intézmény vezetőről volt szó. Az "enyhe szemléletet" élvező intézmények vezetői módot kaptak mindig arra, hogy a hibákat gyorsan javítsák ki, így az értékelő jegyzőkönyvben már nem hibákként, hanem eredményekként jelentek meg a "létező" hiányosságok.
Nagyon nem lenne, jó, ha valami hasonló tanügyigazgatási rendszer kapna helyet az oktatáspolitikában.
Vannak szép számmal a magyar közoktatás történetében utánzásra és másolásra érdemes hagyományok, amelyekre érdemes lenne támaszkodni.
Nem hiszem azt persze, hogy nem kéne a szakértői feladatokat ellátók körét szűrni, de mindenképpen csak a szakmai szempontok figyelembevétele lenne az üdvös.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény egyenlőre elég szűkszavúan rendelkezik, amelyek lényege:
"Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.
Az intézmény ellenőrzését legalább három köznevelési szakértőből álló csoport végzi. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki az előírt továbbképzési követelményeket teljesítette. Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges."
Itt az ideje, hogy a szakmai szervezetek egyeztessék elvárásaikat a végrehajtási rendeletet a későbbiekben megfogalmazókkal. Jó lenne a szakértők létező, nem létező országos érdekegyeztető szervezete is hallatná hangját, és valóban olyan tartalmi keretek kerülnének megfogalmazásra, amelyek most az egyszer, vagy újra az iskolai munka hatékonyságának javítását szolgálnák.
Várjunk...


